Samuel Johnson

(Lichfield, Staffordshire, 1709. szeptember 18. – London, 1784. december 13.) angol tudós, költő, irodalomkritikus, lexikográfus.

English1 Magyar20 Română211
A szerelem a bolond bölcsessége és a bölcs bolondsága.
A második házasság: a remény diadala a tapasztalat felett.
A bánat lehet félreértett öröm.
A legelégedettebb ember az, aki egyszerre tud költekezni és takarékoskodni, hiszen így kettős az öröme.
Az emberek sokféleképpen voltak bölcsek, de nevetni egyformán nevettek.
Az abszurd viselkedés oka majdnem mindig az, hogy olyanokat utánozunk, akikre nem hasonlíthatunk.
Amikor hiányzik belőlünk a szeretet, még akkor is módunkban áll kedvesnek lenni.
Aki vadállatot csinál magából, megszabadul az emberi lét fájdalmától.
Nem az a fontos, hogyan hal meg az ember, hanem az, hogy hogyan él.
Minden embernek hatalmában van, hogy ne csináljon semmit.
Az emberi elme útja nem örömről örömre, hanem reményről reményre vezet.
Az elégedettség forrása gondolkodásunkban rejlik, és aki az emberi természetre vonatkozó csekély ismereteinek köszönhetően úgy keresi boldogságát, hogy mindent meg akar változtatni, kivéve önmagát, reménytelen dologra pazarolja életét, mert csak megsokszorozza szenvedéseit, holott ezek megszüntetését kellene legfőbb céljának tekintenie.
Az agy gondolatainak szabad folyása; egyetlen, nyers mű, s nem szabályszerű, rendezett alkotás.
A bosszú egy indulatból fakadó tett; bosszú az igazságért.
Jobb gazdagon élni, mint gazdagon meghalni.
Minden elmélet szemben áll az akarat szabadságával; minden élmény mellette szól.
Minden kiválóság alapja az igazság.
Egy szokásunk gyenge láncait nem is érezzük, amíg túl erősekké nem váltak ahhoz, hogy ki tudjunk belőlük törni.
A szegénység az emberi boldogság nagy ellensége; megfojtja a szabadságot, és egyes erényeket lehetetlenné, másokat pedig rendkívül nehézzé tesz.